Spanyolországban,
bár még be sem vezették, megrekedni látszik a bolognai rendszer. A
tavaly óta tartó tüntetések után a rendszert ellenzők egyetemi
referendum keretében is elutasították a felsőoktatás reformját, ám ez
semmiben sem kötelezi a kormányzatot. (Forrás: FN)

Spanyolországban a bolognai rendszer jövőre lép
hatályba hivatalosan. Talán sehol máshol nem övezi a folyamatot olyan
intenzív társadalmi diskurzus, mint az Ibériai-félszigeten. Ez minden
bizonnyal annak tudható be, hogy sokan az oktatásban bevezetésre váró
drasztikus reformokat információ hiányában a Bologna-folyamattal
azonosítják.

A már egy éve zajló sorozatos
tüntetések után a napokban sor került az első egyetemi referendumokra is
Katalóniában, melyek egyhangúan a rugalmatlan régi szisztéma mellett
foglaltak állást.

A referendumon
közel 20 százalékos volt a részvétel, ami az átlagos 7-8 százaléknál
jóval magasabb. Ezen a tanulók 93,1 százaléka foglalt állást a bolognai
rendszer visszavonása mellett. A kérdés ezután az egyetemi szenátus elé
kerül, ahol azonban a diákok már csak a szavazatok 30 százalékával
rendelkeznek, szemben a tantestület 60 százalékos
súlyával.

„Vélhetően a tanári kar a
reformokat támogatja majd, de ha esetleg meglepetés születne, az egyetem
akkor sem fordíthatja vissza a Bologna-folymatot, az eredmény csupán
fricskául szolgálhat a kormány döntéséhez ”– nyilatkozta a barcelonai
egyetem rektorhelyettese, Jordi García az El País című napilapnak.


A 2007-ben hozott kormányrendelet arra kötelezi az
egyetemeket, hogy 2010 szeptemberétől szakjait Bologna-konform
változatban indítsa. A referendumok nem akaszthatják meg a folyamatot,
mivel a rendeleten kizárólag a kormány módosíthat, így bármi legyen is
az eredmény, nem kötelezi a törvényhozókat.

Spanyolország több városában, köztük Alicantéban,
Sevillában, Granadában és Barcelonában a diákok, miután az utcai
megmozdulások nem vezettek eredményre, november óta teremfoglaló
akciókkal tiltakoznak. Barcelonában odáig fajult a helyzet, hogy
beköltöztek a campusra és még karácsonykor sem mentek haza – számolt be
róla az El País.

A spanyolok a
diplomájuk elértéktelenedésétől, a hagyományos bölcsész szakok
eltűnésétől és elitizálódástól tartanak. Mivel a Bologna-rendszer
előnyben részesíti a kis létszámú, szeminárium jellegű órákat, melyek
látogatása erősen ajánlott, így azok a diákok, akik eddig a tanulmányok
finanszírozása érdekében dolgoztak, most kiszóródhatnak a
felsőoktatásból.

Átfogó reformra aligha van állami
keret, a spanyol kormány a GDP mindössze 1,03 százalékát fordítja
felsőoktatásra, ami a képzéseket finanszírozó cégek befolyását
növelheti. Sokan attól tartanak, hogy csak a piacképes szakok kapnak
majd ily módon támogatást, és az olyan értelmiségi „kedvtelések”, mint a
filozófia vagy a művészettörténet szép lassan eltűnnek.


Tehát a rendszerrel szemben megfogalmazott legfőbb kritika, hogy felelőtlen,
versenyszellemmel átitatott és könnyen manipulálható munkaerő
kitermelésére fog korlátozódni az egyetemi képzés.