Iskolakörzeten
kívülről csak sorsolással juthat be a nem hátrányos helyzetű gyerek egy
iskolába. Sok szülő ezért átjelentkezik ismerőse lakásába, hogy mégis a
kívánt iskolába írathassa gyermekét. (Forrás: Népszabadság)

Kinga éppen abban az évben lett tanköteles
korú, amikor bevezették az új beiskolázási rendet, így körzeten kívüli
iskolába csak sorsolás útján juthatott volna be. A 2007-ben bevezetett
új szabályok szerint ugyanis az iskoláknak először a körzetben lakó
gyermekeket kell fölvenniük, majd a halmozottan hátrányos helyzetűeket,
az esetleges üres férőhelyekre pedig sorsolás útján lehet bekerülni.
Kinga szülei azonban annak rossz híre miatt nem szerették volna a
körzetes iskolába íratni gyermeküket, és Fortuna kegyeire sem akarták
bízni iskolai pályafutását. Ezért megkeresték a kiskaput. Az édesanya és
Kinga átjelentkezett a kiszemelt iskola körzetében lakó barátjuk
lakásába, így már „megfelelő” lakcímkártya birtokában mehettek
beiratkozni: föl is vették. Pár hónappal később visszajelentkeztek a
saját lakásukba. Később az is kiderült: a körzeti iskolába a két
tervezett osztályba összesen 15 gyerek jelentkezett.

Ez nem egyedi eset. Budapest egyik nagy kerületének
népszerű iskolájában például tavaly kevesebb férőhelyük volt, mint ahány
„körzetes” diákjuk. Az iskola az agglomeráció vonzáskörzetébe tartozik,
így a kerületből kiköltözött szülők jó kapcsolatokkal rendelkeznek régi
lakhelyükkel: hozzájuk tudnak átjelentkezni. Ilyen esetben másik
kötelező felvételt nyújtó iskolát kell kijelölni. Erre végül mégsem
került sor, mivel a körzetesek egy része magától másik iskolát
választott. Az iskola igazgatónője, aki nem akart névvel nyilatkozni,
azt mondja: tanulóik ötöde valószínűleg nem a körzetben lakik, ők
azonban ezt nem tudják ellenőrizni, hiszen csak a lakcímkártyát kérhetik
el. Megjegyezte: több szülő egyébként nem is feltétlenül a „rossz”
iskola elkerülése miatt próbál átjelentkezéssel ügyeskedni. Az
agglomerációban laknak, de Budapesten dolgoznak. Így már fél 7-kor el
kell indulniuk otthonról, hogy beérjenek a munkahelyükre, de a gyereket
nem tudják a helyi iskolában ilyen korán leadni.

Az új beiskolázási rendet a szegregáció csökkentése
érdekében vezették be, azért, hogy ne legyenek „elit” és „gettó”
iskolák. A jobb szociális körülmények közt élő szülők ne vigyék el
gyermekeiket a megbecsültebb iskolákba, tovább erősítve ezzel az iskolák
közötti különbséget. A kiskapu azonban most is az előnyösebb helyzetben
lévő szülőknek kedvez, hiszen az iskolázottabb réteg tisztában van a
szabályokkal – és a kiskapukkal is.

A jelenség méreteit csak becsülni lehet. Gyöngyös esete
kapcsán, például. – Az előző tanévre szóló beiskolázáskor meghatároztuk
az iskolakörzeteket: a népesség-nyilvántartó és az óvodák adatai
alapján fölmértük, hány iskoláskorú gyermekre lehet számítani – mondja
Pásztor Ferenc, az önkormányzat intézményi és humán kapcsolatok
igazgatóságának vezetője. Egy hónappal később azután a beiratkozáskor az
eredetileg számoltnál 25-tel több gyermek jelent meg a város népszerű
iskolájának körzetében. – Először számítógépes hibára gyanakodtunk, de
nem az volt, feltehetően átjelentkeztek a szülők – mondja Pásztor
Ferenc. Gyöngyösön évente 270-300 elsős kezdi meg az iskolát, vagyis az
„átjelentkezők” úgy 10 százalékot tesznek ki. – Ellenőrizni és
retorziókat alkalmazni velük szemben azonban nem lehet, hiszen érvényes
lakcímkártyájuk van. Az eset nem okozott problémát, mert a körzetből
sokan másik iskolát választottak, így jutott elég
férőhely.

– A családjogi törvény
értelmében a kiskorúnak az a lakhelye, ahol életvitelszerűen él, így a
szülők eljárása a törvény megkerülése – mondja Hegyiné Pallaghy Szilvia,
az oktatási tárca osztályvezetője. Mint mondta: a minisztériumhoz is
érkeznek információk arról, hogy a szülők átjelentkeznek, de ez inkább
csak Budapest, illetve néhány nagyváros népszerűbb iskolája esetében
fordul elő. Az országos kép viszont az, hogy kevesebb a gyerek, mint a
férőhely, így az iskolák örülnek, ha jelentkezik hozzájuk diák,
sorsolásra is alig van szükség.