Teljesítményarányos
bérezés, magasabb pályakezdői fizetés, a közalkalmazotti státusz
eltörlése – több, sokszor egymásnak ellentmondó javaslat született az
elmúlt évben a tanárok bérezéséről. A szakszervezetek egyetértenek: ha
rövid időn belül nem rendezik a pedagógusok bérezését, pár év, és komoly
tanárhiány elé néz az ország. (Forrás: [origo])

Bruttó száztizenkilencezer forint – ennyit keres ma egy
pályakezdő tanár egyetemi vagy főiskolai diplomával. Ez az összeg három
év munka után alig tízezer forinttal, öt év tanítással eltöltött év
után pedig huszonegyezer forinttal emelkedik. Legalább tíz évet kell
ledolgoznia ahhoz, hogy bruttó fizetése megközelítse az átlagos magyar
munkavállalóét, és negyven évet, hogy meg is haladja azt. Európában a
magyar tanárok keresnek a legrosszabbul: a merces.hu legfrissebb
felmérése szerint csak a szlovák iskolák dolgozói visznek haza a magyar
pedagógusoknál kevesebb pénzt.

„Legalább annyit kellene keresnie egy pályakezdőnek,
mint amennyit ma egy negyven éve dolgozó pedagógus keres, vagyis majdnem
a dupláját” – mondja Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus
Szakszervezetének elnöke, aki szerint a legnehezebb anyagi helyzetben
azok a tanárok vannak, akik csak pár éve tanítanak. „Ha összehasonlítunk
egy huszonöt-huszonhat éves tanárt és egy ugyanilyen korú más szakmájú
diplomás fiatalt, egyértelműen látszik, hogy óriási kettőjük fizetése
között a különbség. Márpedig a katedrán álló fiatalok is szeretnének
családot alapítani, gyereket vállalni, de a nettó nyolcvan-, maximum
kilencvenezres fizetésből ez lehetetlen” – teszi hozzá a szakszervezeti
vezető.

Más európai országokban jóval laposabb a
bértábla, vagyis nem olyan nagy a különbség a huszonéves és a hatvan
feletti tanárok bére között. Ugyan a kormány 2008 májusában a
közalkalmazotti bértábla korrigálását tűzte ki célul, a kezdő tanárok
béremelése pedig az Új Tudás programban is hangsúlyos szerepet kapott,
végül pont ezeket az intézkedéseket nem szavazta meg a parlament – a
több tízezer forintos terveket nemcsak a gazdasági válság, hanem az
intézményvezetők ellenállása is elsöpörte – az [origo] információi
szerint sokan attól tartottak, komoly feszültséget gerjeszt majd a
kezdők és az évtizedek óta a pályán lévő kollégák között a fizetések
különbsége.

Jelenleg ugyanis
aszerint kapják a pedagógusok a fizetésüket, hogy hány éve dolgoznak,
illetve milyen diplomájuk van  – nem pedig aszerint, hogy
milyen minőségű munkát végeznek. Márpedig azt még az iskolaigazgatók is
bevallják, hogy intézményen belül is nagy különbségek vannak abban,
ki-ki mennyi időt és energiát fordít a gyerekekre és más iskolai
feladatokra a kötelező óraszámon felül. „Valahogy honorálni kellene
azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik kiemelkedően sokat és jól
dolgoznak” – mondja Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ)
alelnöke.

Igaz, erre most is lenne lehetőség, a
közalkalmazotti bértábla ugyanis csak a minimális bért határozza meg –
ha  a fenntartó tud, adhat több fizetést, ahogy a minőségi
munkáért is adhat kiegészítő juttatásokat. Erre azonban a lehető
legritkábban kerül sor, sok önkormányzat számára az alapbérek kifizetése
és az iskola épületének fenntartása is komoly gondot okoz. „A plusz
feladatokért, például az osztályfőnöki munkáért most is kapnak pótlékot a
tanárok, ennek összege azonban minimális, havonta alig több, mint
hétezer forint. A tanárok munkájának minőségi differenciálása akkor
valósulhat meg, ha az alapfizetésen felül nemcsak jelképes minőségi és
egyéb pótlékokat kapnának” – teszi hozzá Árok Antal.