Augusztus
tizenharmadikán Athénban fellobban a láng, és kezdetét veszi a XXVIII.
Nyári Olimpia Játékok versenysorozata.
(Forrás: ma.hu)

Az első ókori játékokat időszámításunk előtt
776-ban rendezték, hogy összemérjék, ki a legerősebb, leggyorsabb,
legügyesebb a fiatal – akkor még csak – férfiak közül. A versenyek
idejére békét kötöttek az addig háborúzó felek – a „béke vagy te sport!”
-, sajnálatosan e nemes szokás a XX. században nem lelt
követőkre.

Már a 19. század közepén szorgalmazta a játékok „szellemi
atyja”, Pierre de Coubertin báró a versenyek újjáélesztését, és álma a
század végére valósággá is vált. Az 1894-ben megalakult Nemzetközi
Olimpiai Bizottság 1896-ra tűzte ki az I. újkori olimpiai játékokat, és
kérte fel a rendezőnek – Budapestet!

Athénnak ugyanis nem kifejezetten akaródzott
megrendezni az olimpiát, és csak a NOB unszolására – és a rivális magyar
főváros feltűnésének – hatására vállalta mégis magára a feladatot a
város. Mindössze 13 nemzet 311 sportolója vett részt az elsőn,
kezdetleges, de annál „lelkesebb” és – jó értelemben vett – amatőr
körülmények között.

Ha a
rendezés nem is, az első versenyző dicsősége minket illetett: Szokolyi
Alajost szólították elsőként a 100 méteres síkfutás rajtjához, így ő
lett az újkori olimpiai játékok első versenyzője. Az első magyar
résztvevő egyben az első magyar érmes is lett, a harmadik helyet
szerezte meg futónk, igaz, akkor még nem osztottak bronzérmeket, és a
győztesek is ezüst medálokat kaptak.

Természetesen arany nélkül sem maradhatott a kis számú
magyar kompánia, Hajós Alfréd 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban
is diadalmaskodott, mindezt 14 fokos „meleg” tengervízben, utóbbi
számban ráadásul a cél pontos helye sem lett meghatározva, így maga
Hajós is meglepődött a győzelmén. (…)

Kisebb csalódással ért fel a görögöknek, hogy nem
sikerült házigazdaként az éremtáblázat élén végezniük – az amerikaiak
már az első olimpián is jelezték, számolni kell velük az újkori játékok
történetében. Az USA sportolói 11 arannyal zártak, a helléneknek tíz,
még a németeknek hét jutott. Mi magyarok a hatodik helyen végeztünk, két
arannyal, egy ezüsttel és három bronzzal.

Coubertin álma tehát valóra vált, újra összehozta a
világ fiatalságát, és ezzel megkezdődött a nyári olimpia játékok
hódítása – közben viharokkal, háborúkkal, botrányokkal övezve ugyan, de
egyben kiemelkedő sportteljesítményekkel, drámákkal, csodás emberi
történetekkel, sorsokkal övezve. Augusztus 13-án pedig újra fellobban a
láng az olimpia őshazájában, Athénban.