A Múlt-kor által közölt MTI-összeállítás Trianon kapcsán
foglalkozik a TTE frissen megjelent Egyezzünk ki a múlttal! című
kötetével. Az egylet nevében megszólal Miklósi László, Fazekas Csaba és
Dupcsik Csaba.

Többet
kellene beszélni a Magyarországot ért traumákról

Bár sok szó esik a közéletben a Magyarországot
történelme során ért traumákról, többi között a trianoni
békeszerződésről, a holokausztról vagy a rendszerváltásról,
közmegegyezést még egyáltalán nem sikerült ezekről kialakítani – mondta
Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének
alelnöke.

Az egylet által kiadott
Egyezzünk ki a múlttal! című kötet bemutatóján Miklósi László, az egylet
elnöke úgy fogalmazott, fontos lenne, hogy az eltérő nézeteket vallók
széles körben folytassanak párbeszédet ezekről a témákról, mert közülük
többet kifejezetten ártalmas, veszélyes mítoszok öveznek. A
Történelemtanárok Egyletének célja, hogy a könyvvel, amely ezeket a
mítoszokat dolgozza fel, a tanárok segítségére
legyen.

A kötet összeállításában
közreműködők egybehangzó véleménye szerint a magyar történelemmel
kapcsolatban terjedő mítoszok különösen népszerűek a fiatalok körében,
és a történelemtanárok nem tehetik meg, hogy ne reagáljanak, ha ezek
felbukkannak a tanórákon.

Fazekas
Csaba, az egylet alelnöke, aki a trianoni békeszerződésről szóló
beszélgetés szervezője, moderátora is volt, kiemelte, Trianon
valószínűleg a huszadik századi Magyarország legsúlyosabb és
legösszetettebb következményekkel járó traumája, amelyről nemcsak a
történészek között folyik állandó, éles vita, hanem a politikai elitben
is; a közmegegyezés e kérdésben még messze van – mondta Fazekas Csaba. A
helyzetet nehezíti – tette hozzá -, hogy továbbra is új mítoszok
alakulnak ki, amelyek főként érzelmi forrásból
fakadnak.

A „fájó mítoszok” közül
olyan hiedelmet emelt ki Dupcsik Csaba, amely abból a szempontból
különleges, hogy eddig még egyetlen párt vagy ideológia sem tette
magáévá: e szerint régen jóval több gyermek született, majd a
Ratkó-korszak utáni években drasztikusan csökkent a gyerekszám. Az
elterjedt vélekedés ezt azzal magyarázza, hogy már nem tiltották az
abortuszt, és sokan a „kocsi vagy kicsi”, azaz a fogyasztás és a
gyermekvállalás közül az előbbit választották.

Dupcsik Csaba azonban elmondta, a gyermekszám már
hosszú idő óta folyamatosan csökkent, legfeljebb eltérő ütemben, és a
Ratkó-korszakban a csúcsot jelentő 1953-as év csak a harmincas évek
elejére jellemző gyermekszámot állította vissza ideiglenesen, azaz nincs
szó radikális változásról.

A
teljes Múlt-kor/MTI-összeállítás
»