Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Gyarmathy Éva: Jobb nem félni
2018 január 2. kedd, 20:51

Az Emmi honvédelmi intézkedési terv kidolgozására szólította fel az iskolákat, óvodákat. Ezt az adminisztratív terhet azért kapják a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem.

„Amit az ember nem ért, attól fél.” Lovász László, az MTA elnöke

Nem mindegy, mi történik az oktatásban. A tudatlanság az oktalan félelem forrása. A diktatúrák ezért mindig igyekeznek a tudástól és az információktól elvágni az embereket, és ezzel növelni a félelmet és a bizonytalanságot. A veszély és fenyegetettség érzése felülír mindent. Kiirtjuk a parlagfüvet, a kártevőket, mindent és mindenkit, akit betolakodónak ítélünk. Önvédelemre hivatkozva megtámadhatsz Másokat, önvédelemre hivatkozva megtámadhatnak Téged, elpusztíthatsz másokat, elpusztíthatnak Téged, de legalább is korlátozhatják a szabadságodat. (Lásd, hogyan lett a terrorizmus jelszavával a szabad USA egy börtön.) Hol van a határ?

Nem a kerítés véd meg, hanem ha tudod, hogy problémahelyzeteket meg tudsz oldani, és ebben vannak társaid, ehhez van lelki erőd és főleg bizalmad. Szükséged van bátorságra, mert nyitnod kell az ismeretlen, a bizonytalan felé. Ha biztos vagy magadban, akkor mersz bízni másokban és szilárd alapértékeiden állva be mersz engedni új lehetőségeket. A bizalom jobban megtérül, mint a bizalmatlanság és a félelem. Ezt konkrét közgazdasági adatok igazolják. Egy ország gazdasági fejlődése és az emberek egymásba vetett bizalma között szoros összefüggés van. A gazdasági mutatókat sok egyéb tényező befolyásolja, de a bizalom mint társadalmi tőke a jóléthez vezető út egyik alapköve. Mindez számokban is megjelenik az egyes népek alkotta országok gazdasági sikerességében. A kutatások nagyon egyértelmű összefüggést tártak fel a bizalom és a gazdasági sikeresség között. Rengeteg kárt szenvednek azok az országok, ahol az emberek bizalmatlanok, mert energiáikat az eltúlzott önvédelemre és nem a fejlődésre fordítják.

A bizalom mélyebb elemzésére máshol vállalkoztam, itt csupán azt szeretném bemutatni, hogy miért veszélyes a félelemre építeni, és miért nagy baj számunkra az Emmi Köznevelési Stratégiai Osztályának ukáza, amely felszólítja az intézményvezetőket, beleértve az óvodákat is, hogy  honvédelmi intézkedési tervet dolgozzanak ki. Egy adminisztratív teher, amelyet azért kapnak a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem.

A honvédelem fontos dolog, de egyrészt nem a pedagógusok és gyerekek feladata, másrészt jelenleg semmi nem indokolja a különleges mozgósítást. A magyar kormányzat 2017. augusztus 22-én kihirdette, hogy az egyik legbiztonságosabb ország vagyunk. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy 2017. december 22-ére, vagyis pontosan négy hónap alatt a biztonsági helyzetünk ekkorát romlott volna. Vagy nagyon nagyot tévedett a brit felmérés, amelyre a kormányzat hivatkozik, vagy az Emmi súlyosan hibás stratégiát követ. Van még más verzióm is: Az Emmi pontosan tudja, mit akar elérni stratégiájával. Próbálom elhessegetni a gondolatot, hogy a kormányzat tudatos terv szerint készíti fel a gyerekeinket a húsdarálóra, de a tények makacsak. Felsorakoztatva az önmagukban még ártalmatlan tények is csúnya irányt mutatnak:

Az egyenként nem nagyon nagy jelentőségű híreket így sorban nézve nekem úgy tűnik, hogy a hazai oktatásirányítás nem akar a gyerekeinkből önállóan gondolkodni és cselekedni képes állampolgárok nevelni. Egy ágyútöltelék elég, ha szót tud fogadni. A problémákat majd gerjeszti a Központ, Te csak remegjél és támadjál utasítás szerint, és ne gondolkodj a problémamegoldáson.

A problémamegoldáshoz viszonylag erős és szabad lélek kell. A problémák olyan helyzetek, amikor az ismeret alkalmazása nem elég, hanem az ismeretlennel is meg kell küzdened, el kell tudnod fogadni, hogy a világ nem egyértelmű, nincsen meg a válasz senkinél. Döntened és választanod kell, és mint autonóm személynek mindezekért még felelősséget is kell vállalnod.

Európában (leginkább a szerencsésebb régióiban) már egy ideje nem csupán utasítások végrehajtására, hanem gondolkodásra tanítják a gyerekeket: problémaalapú tanulás, kritikai gondolkodás. – Mi is hallottunk már itthon olyasmiről, hogy kritikai gondolkodás. Bár, ha nyíltan kritikai gondolkodáson kapnak, vagyis több oldalról, több szempontból értékelsz valamit, akkor nem biztos, hogy jól jársz. – Problémamegoldás? Ha csak jelzed a problémákat, már bajod lehet! Még a kultúránk is köhög, ha nyitott gondolkodásról van szó.

A diktatúráknak a tudatlanság és a félelem a táptalaja. Nem akarom elhinni, hogy az Emmi ebbe az irányba akarja terelni a gyerekeinket. Ennyire nem lehet ostoba egy kormányzat!

Valami tévedésről lehet szó, mert ráadásul a félelemkeltés konkrétan is veszélybe sodorja az országot. Azzal ugyanis, ha valamit elhiszünk, rendkívüli mértékben megnöveljük a bekövetkezésének valószínűségét. Az önbeteljesítő jóslat már jó pár évtizede leírt folyamat. Első lépésben el kell ültetni egy hitet, hogy valami be fog következni. Ennek megfelelően megváltozik az emberek attitűdje, viselkedése, így a várt esemény jó eséllyel bekövetkezik. Bankcsőd, tőzsdei összeomlás, pénzek elértéktelenedése, mind így történik. A pedagógiában Pygmallion-effektusként jól ismert jelenség, hogy amely gyerekről azt gondolja a pedagógus, hogy kiváló képességű, jobban fejlődik, mint akiről ellenkező véleménye van.

Ebből elég világos a következtetés, hogy nem mindegy, hogy egy ország mit hisz, és mit hitetnek el az állampolgárokkal, különösen a gyerekekkel. Ha azt hisszük, hogy a világ veszélyes, akkor azzá is válik, hiszen félünk, gyűlölködünk, fegyverkezünk, sőt támadunk. Mi látszik kívülről? Itt van egy ország, amely fél, gyűlölködik, fegyverkezik, támad. Kiváló terep egy másik gyűlölködő, fegyverkező támadó hatalomnak.

Szerintem a  félelem- és gyűlöletkeltés nagy ár ahhoz, hogy egy nemzetet ezzel vakítsanak el. Nem, nem akarom elhinni, hogy ez történik. És nem akarok értelmetlenül félni, és nem akarom tétlenül nézni, ha mégis a gyerekeinkért jönnek.

“A világ egy veszélyes hely, nem azok miatt, akik gonoszságokat követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik.” Albert Einstein, fizikus

 

A szerző Prima-díjas pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítója, az MTA tudományos főmunkatársa

Az eredeti cikk itt olvasható

Vissza