Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Egyházak és a holokauszt Közép-Kelet-Európában
2017 január 5. csütörtök, 17:39

A Civitas Europica Centralis Alapítvány egyik legfontosabb kutatási projektje a magyarországi egyházak és a holokauszt kapcsolatainak feltárására irányul. Két kötetük jelent meg magyarul és angolul, a témában több konferenciát, kerekasztal beszélgetést szerveztek 2013 óta. Érdemes felkeresni a www.cecid.net honlapjukat („Egyházak és holokauszt” menüpont, közvetlenül: http://cecid.net/hu/churches-holocaust), ahonnan tevékenységükről teljes körű tájékoztatást kapnak az érdeklődők.

Legutóbbi kötetük Törzsök Erika szerkesztésében 2016-ban Egyházak – Holokauszt. Keresztény egyházak KözépKelet-Európa három országban és a holokauszt címmel jelent meg. Az angol nyelvű kiadás hagyományos, nyomtatot formában is megjelent, mindkét változat letölthető a fenti honlapcímről. Ugyancsak kizárólag elektronikusan érhető el egy szöveggyűjtemény Magyarországi római katolikus és református sajtócikkek (1919‒1944) címmel, Jakab Attila válogatásában és szerkesztésében.

Az Egyházak – Holokauszt c. kötet jelentősége a magyarországi holokausztkutatásban kiemelkedő. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy a témának valóban könyvtárnyi a szakirodalma, és sokan felvetették már, hogy ugyan mi újat lehet mondani az egyházaknak a zsidóüldözéshez való viszonyáról. A kötet tanulmányai könnyen meggyőzhetik az olvasót arról, hogy bőven van kutatnivalója a történész-szakmának a témában, továbbá arról is, hogy hogyan érdemes ebbe a vállalkozásba belefogni. Kétségtelen, hogy az egyházaknak a hazai zsidóság üldöztetésével és tragédiájával kapcsolatos tevékenységének feltárása nagyon is alkalmas a különböző emlékezetpolitikai állásfoglalások alátámasztására, továbbá nagyon nehéz mentesíteni az érzelmektől illetve kifejezetten aktuálpolitikai áthallásoktól. Egyszerűbben fogalmazva, sokan úgy vélik, hogy a keresztény egyházak alapvetően „zsidómentő” attitűdöt képviseltek, a hangsúlyok azokra a kétségtelenül heroikus áldozatvállalásokra helyeződnek, amikor egyházi személyek vagy szervezetek – életük kockáztatásával vagy akár feláldozásával – az üldözöttek mellé álltak. Ezzel szemben állnak azok a bemutatások, amelyek a – ne feledjük: a Horthy-rendszerben meghatározó társadalomformáló és politikai szerepet vállaló – egyházak által képviselt közönyre, támogató, mentegető magatartásra utalnak.

A kötet szerzői igyekeztek a Szküllát és Kharübdiszt képviselő szélsőségek közötti állásfoglalást elkerülni, és az eredeti forrásokhoz nyúltak. Méghozzá jelentős részben egy olyan forráscsoporthoz, mely ugyan nem kerülte el korábban sem a kutatók figyelmét, de jelentőségére és a kutatás számára való későbbi használhatóságára épp tanulmányaik irányítják a figyelmet: az egyházi sajtóra. Az egykorú sajtótermékek által közvetített zsidóság-kép (a zsidótörvények kommentálása, a vészkorszakban megjelenő híradások stb.) ugyanis joggal nevezhetők egy keresztény egyházi közösségben meghatározó, közvéleményt tükröztető álláspontoknak.

Jakab Attila a magyarországi katolikus és református egyházi sajtó általános képét dolgozta fel az 1919–1944 közötti időszakban, Mézes Zsolt László ugyanezt az evangélikus sajtó kapcsán végezte el. Szöllősy Ágnes a szerzetesrendi sajtókiadványokat vette górcső alá. További tanulmányok regionális „mélyfúrásoknak” adnak teret, Erdős Zoltán a dél-dunántúli felekezeti lapokat, Lakatos Artúr az erdélyi római katolikus, református és unitárius egyházi kiadványokat, Péter Izabella a görög katolikus erdélyi, Gabriel Andreescu a görögkeleti román viszonyokat vizsgálta. (Cseh)Szlovákia katolikus és evangélikus sajtóját Simon Attila, a reformátust Bajcsi Ildikó dolgozata elemezte. A kötetet az alapítvány által szervezett kerekasztal-beszélgetés összefoglalója zárja.

Mit hasznosíthat mindebből a történelemtanár, a történelem iránt érdeklődő nagyközönség? Egyrészt alapvetően új, szakmailag alátámasztott és érdekes, olvasmányos stílusban megfogalmazott ismeretekre tehet szert. Másrészt pedig a kötet valóban szemléletformáló jelentőségű: a történelmi múlt mégoly érzékeny területének megismerhetőségére buzdít elfogulatlan, forrásközpontú megközelítésével, továbbá az egyházak szerepvállalását illető tanulságok levonásával.

Fazekas Csaba

Vissza