Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

A TTE állásfoglalása a kerettantervvel kapcsolatban
2012 október 25. csütörtök, 10:26

A Történelemtanárok Egylete állásfoglalása a kerettanterv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek című részeiről.
(Standpoint of the HTA on the new state curriculum regarding history and civicsEnglish version)

1. Örömünket fejezzük ki, hogy a kerettanterv készítői elfogadták a Történelemtanárok Egylete, valamint a Történelemtanárok Országos Konferenciája több éve képviselt szakmai álláspontját, így a 8. és 12. évfolyam tananyaga az 1945. évtől kezdődik. Ebből adódóan a korábbi évfolyamok korszakhatárait is változtatni kellett.

2. Helyeseljük, hogy továbbra is kiemelten fontosnak tekintik a kompetenciafejlesztést.

3. A közelmúltban az általunk rendezett konferencia is megerősítette: különösen fontos a gazdasági ismeretek árnyalt bemutatása. Régóta képviseljük azt az álláspontot, hogy lényeges a társadalmi és állampolgári ismeretek tanítása is.

4. Gondot okoz ugyanakkor, hogy a forrásközpontúság és kompetenciafejlesztés nagyon időigényes munka, különösen akkor, ha problémás egy diákközösség szövegértési képessége. Úgy tűnik, a tervezet ezzel kevéssé számol. Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy az ismeretek elsajátítása/átadása mellett nem marad elegendő idő a szintén előírt kompetenciafejlesztésre.

5. Külön, hosszabban kell kitérnünk az anyagot jellemző ideológiai, világnézeti egyoldalúságról. Helyes, hogy a fejlesztendő kompetenciák között kiemelkedő szerepet kap a kritikai gondolkodás fejlesztése. Ezzel szöges ellentétben áll, hogy az öntudatos állampolgárrá nevelés, a szociális érzékenység, a demokratikus értékek és intézmények tisztelete nem vagy alig jelenik meg a konkrét történeti anyag célkijelöléseinél, annál inkább a nemzethez (annak vezetőihez) kritikátlanul hű alattvaló képe, áldozatvállalásának szükségessége. A magyar történelem egyoldalú, nagyon is kritikátlan és elfogult megszépítése több ponton tapasztalható, mintha a szerzők nem ismernék Szekfű, Bibó, Szűcs Jenő és mások ezzel kapcsolatos intelmeit.

Természetesen a történelem a nemzeti identitástudat kialakítását és megerősítését (is) szolgálja. Ugyanakkor károsnak tartjuk, ha ennek nacionalista túlhajtása történik, márpedig a kerettantervben erre utaló jelek vannak (pl. a Nevelési-fejlesztési célok című részek). Ezek a törekvések esetenként anakronizmushoz vezetnek (pl. a török kor vagy a Rákóczi-szabadságharc esetében, vagyis a nemzetté válás előtt, a nemzeti összefogás említése a társadalmi – nemes-jobbágy vagy felekezeti stb. – összefogás hangsúlyozása helyett az 5–8. évfolyamon).

Az 5–8. osztályosok számára készült anyagban általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika. Ugyanakkor hiányoznak pl. a szabadságjogokra történő utalások. Hasonló a helyzet a középiskolai anyagokban.
A dualizmus korának tárgyalásánál pl., bár szükségesnek tartják annak felismertetését, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ággá vált, nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus (6% választó) mint a kor egyik alapproblémája, ahogy a szociális feszültségek, a szociálpolitika, az uradalmi cseléd fogalma vagy a demokratikus követeléseket megfogalmazó ellenzék sem (pl. a hazai szociáldemokrata párt csak 1945 után bukkan fel az anyagban). Ugyanezek a hiányok mutatkoznak a Horthy-kor esetében is, melynek egyoldalúan pozitív beállítását sugallja a tanterv mindkét (9–12., 7–12.) gimnáziumi anyagban.

Emellett a tananyagban sehol nem szerepel az általános választójog fogalma, a 7–12. évfolyamon igen bő tantervben csak egy helyen történik rá közvetett, homályos utalás, ott is negatív szövegkörnyezetben, meglepő módon egyenesen ebből eredeztetve a szélsőségeket: „A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, amelyek diktatórikus rendszereket vezettek be.”

Példa az esetlegességre: A rendszerváltás előzményeként kizárólag a lakitelki találkozó jelenik meg. Nincs szó szamizdatról, monori találkozóról, Társadalmi szerződésről stb. (az 5–8. évfolyamon). Ez az esetlegesség nem tartható.

A fenti példák hosszan sorolhatók. A hiányolt elemekkel nem egyszerűen bővítendők a közreadott anyagok, hanem a meglévő terjedelem belső arányait kell korrigálni.

6. Az anyag történelemszemlélete avítt. A történettudományban évtizedek óta evidencia a széles értelemben vett történelemtanítás szükségessége. Ezzel ellentétben itt erősen túlzott a politikatörténet, alig jelenik meg az életmód (pl. az ókori Rómában a királyság és a belharcok részletezése mellett a mindennapokról alig esik szó). A 7–12. évfolyamon mindenhol kevés figyelem jut az eltérő kultúrákra (pl. iszlám), és nem fordít kellő figyelmet a Magyarországgal szomszédos népek történetére sem.

7. A politikatörténet általános iskolai dominanciája az életkori sajátosságokat és a gyerekek érdeklődését sem veszi figyelembe. Néha kétséges, hogy az életkornak megfelel-e a javasolt kapcsolódó mű (pl. 5–6. évfolyamon Shakespeare-feldolgozás).

8. Egyes esetekben a kerettanterv a szaktudomány által vitatható állítást tartalmaz. Példák: 1. A kerettanterv nevelési-fejlesztési célja „a török terjeszkedés megállítása jelentőségének beláttatása hazánk és Európa szempontjából” (az 5–8. évfolyamon). Ezzel szemben a birodalom terjeszkedésének hatósugara valójában eddig – pontosabban Bécsig ért. 2. A 7–12. évfolyamosoknak szóló anyagban Szolón reformjának közölt évszámával (Kr. e. 594) kapcsolatban megjegyzendő, hogy a frissebb szakirodalom szerint nagy valószínűséggel valamikor Kr. e. 570 táján hozhatta azokat. (Németh György szerkesztette Görög történelem. Osiris Kiadó, Bp. 1995. 133. oldal.)

9. Az egész tanterven végighúzódó probléma, hogy nem egyértelmű, mi a követelmény. Példa: a (912. évfolyamon) az egész egyetemes középkorból a következő személyek nevét kell tudni: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, Gutenberg. Tehát nincs egyetlen pápa vagy egyetlen német-római császár, nincs invesztitúraháború, de témakörben mégis: „A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában”. Nincs százéves háború, de van: „Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Jeanne d’Arc életútja és halála.)”

10. Kérdéses, hogy az érettségi vizsgára melyik tematika alapján lehet felkészülni. Nem egyértelmű, hogy a közös minimum szolgál-e a vizsga alapjaként vagy a példaként szereplő elemek is.

11. Nem minden esetben kellően átgondoltak egyes metodikai megoldások. Példa: a kerettanterv az informatika jelentős részét az egyes szaktárgyakhoz kívánja helyezni, ennek ellenére a történelem egyes részeiben alig vannak erre utaló követelmények, példák (az 5–8. évfolyamon csak az információgyűjtés, ismeretszerzés jelenik meg). Szaktárgyunk pedig kimondottan alkalmas erre (pl. netes hivatkozások alkalmazása, szakmailag megbízható oldalak keresése, kiválasztása, forráskritika a neten stb.). Megjegyezzük, hogy ennek tanítására (pl. a gazdasági ismeretekhez hasonlóan) fel kell készíteni a történelemtanárokat.

12. Nyelvezet

A célok megfogalmazása nyelvileg igen hevenyészett (az alany következetlensége és jelöletlensége stb.). Például: „Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, lássa az európai civilizációra gyakorolt hatását” (olvasható a 7–12. évfolyam anyagában) – mind az előző, mind a következő mondat kijelentő módban fogalmazott.

13. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy igen rövid volt a véleményezésre biztosított idő, így nem volt alkalom a szükséges elemzések elvégzésére, a vitákra, egyeztetésekre.

*

Ennek a kerettantervnek alapján kell az iskoláknak elkészíteni néhány héten belül (akár alapvetően változtatni) a következő tanévre érvényes helyi tantervüket és pedagógiai programjukat. Néhány hónapon belül kell (kéne?) erre a kerettantervre alapozott, (a jelenleg még meg sem jelent új tankönyvi szabályzásnak megfelelő) jóváhagyott tankönyveknek megjelennie. S értelemszerűen ezzel a szabályozással majd összhangban kell állnia az érettségi (és felvételi) követelményeknek is.

Összegzés:

A fentiek alapján sajnálattal kell megállapítanunk, hogy – néhány pozitív vonása ellenére – a tervezetet inkonzisztens, szakmaisága egyes elemeiben kérdéses, ezért elfogadhatatlan.

A Történelemtanárok Egylete a kerettanterv átdolgozása esetén kész az együttműködésre s ennek részeként a fenti példákon túl további konkrét javaslatokat, észrevételeket tenni.

Budapest, 2012. október 25.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya

 

Vissza